Tévhitek és igazságok

A zsír nem káros

Sokan hiszik, hogy a zsírok testünk ellenségei, és hogy táplálkozásunk máris egészségesebbé válik, ha lecsökkentjük zsírfogyasztásunkat. Pedig szervezetünknek éppolyan nagy szüksége van zsírokra, mint bármilyen más tápanyagra: ideális esetben a napi energia bevitel 20-25 százaléka zsírokból származik, mert a vitaminok egy része (A-, D-, E-, K-vitamin) zsírban oldódik. Zsiradék- és olajfogyasztás nélkül ezek a létfontosságú vitaminok nem tudnak hasznosulni a szervezetünkben. Az természetesen nem mindegy, milyen zsírokat fogyasztunk. Szerencsére már közismert, hogy a telítetlen zsírsavak, melyek nagyobb arányban növényi olajokban találhatók, mint például az olíva-, kukorica-, szója-, napraforgó- és repceolaj és a belőlük készült termékekben, mint például a margarinok, élettanilag kedvező hatásúak, míg a telített (jellemzően állati eredetű) zsírok ebből a szempontból kevésbé jelentősek. Az olajok sem egyformák: vásárláskor ellenőrizhetjük, hány százalékban tartalmaznak különféle zsírsavakat. Az olajok széles skálájából válogathatunk főzéshez, salátákra pedig kiváló például a hidegen préselt olívaolaj, dió- vagy lenmag olaj. Érdemes a különféle olajokat váltva használni. 

A sózás ízlés kérdése

Amikor arról esik szó, hogy a túlzottan sós ételek ártanak az egészségnek, sokan azt panaszolják, hogy kevésbé fűszeresen nem ízlik nekik az étel. Furcsamód ez is egy tévhit: ízlésünk ugyanis éppúgy egyféle szokás, mint az, hogy mikor ébredünk fel reggel, vagy hogy milyen zenét szeretünk. Az ember általában azt szereti, amit megszokott. Ezért van az is, hogy édesanyánk főztje sokszor életünk végéig a legkedvesebb marad számunkra, mert gyerekkorunkban azt tanultuk meg szeretni. Ha valakinek vérnyomásproblémái vannak, érdemes tehát csökkenteni a só mennyiségét ételeiben és helyette más zöld fűszereket használni. Hamarosan megszokja az új ízeket, és éppúgy szeretni fogja azokat is, mint korábban az intenzíven sózott ételeket. Ha mindenképpen ragaszkodunk a sózáshoz, akkor pedig inkább utólag sózzuk meg az ételeket, mint főzés közben: az utósózásnál ugyanis kevesebb sóval is nagyobb sóérzetet érhetünk el.
Mindez annál is inkább fontos, mert szervezetünknek valójában nincs szüksége pótlólagos sóra: az, ami az ételekben önmagukban megtalálható, bőven elegendő.

Ne együnk este hat után!

Ez csak részben tévhit. Az étkezések helyes időpontjának és mennyiségének kiválasztásánál elsősorban szervezetünk energiaigényét kell szem előtt tartanunk. Éjszaka testünk is pihen, így nem igazán van szüksége többletenergiára, de ez nem jelenti azt, hogy tökéletesen üres hassal kell az ágyba mennünk. A lényeg, hogy ne feküdjünk le degeszre tömött gyomorral. Egy könnyű vacsorát nyugodt szívvel fogyaszthatunk elalvás előtt egy-másfél órával is, de akkor sem kell gondolkodóba esnünk, ha egy esti fogadásra vagyunk hivatalosak: csak ne együk tele magunkat. Az is igaz, hogy ez nagyjából minden étkezésre érvényes: a túlzott jóllakottság, legyen bármilyen finom is az étel, nem jó érzés: kellő önmegtartóztatással sokkal jobb közérzetet biztosíthatunk magunknak, mint állandó lakmározással.